Lehet, hogy teli van a hócipőd a fogadatlan prókátorok – helyesebben oktatók – magyarázataival. De ne utasíts el semmit olvasatlanul! Úgy járhatsz, mint a mesebeli gerlice, akit a szarka tanítgatott fészket rakni. „Csak így, csak úgy” – mondogatta a mester, miközben rakosgatta az egybehányt fűszálakat. Amaz meg figyelt és búgta a magáét: „Túúúdom, túúúdom.” Mire a szarka faképnél hagyta: „Ha tudod, hát csináld!”
Én nem azt mesélem el, hogyan kell csinálni, csupán azt, hogy én hogyan csináltam. Az eredményt magad is láthatod: letölthető 2005. aug. 4-től az Auran Download Station-járól. A terep (Layout) fantázia-neve: Twelfth-Night (hogy a kűfődi is megércse), ami a Kárpát medencében úgy hangozna: Vízkereszt vagy amit akartok. (Dárdarázó Vilmos – alias William Shakespeare – után.)
A szimbólikus címadással is jelezni akartam, hogy a pálya nem egy valódi vonal leképezése, hanem inkább egy modellvasúti terepasztal metamorfózisa (átlényegülése?). Ha a kész pályát megnézed, láthatod: szinte minden építőelemből van rajta valamennyi. (Olyan, mint az állatorvosi ló.) A szabadult rab érezhet úgy, mint egy modellező, amikor a Trainz korlátlan korlátaival találkozik. Ez a tobzódás tört rám, s megragadtam az alkalmat, hogy a Surveyor eszközeit kipróbáljam. De nem áradozni akarok, hanem építeni és neked mutatni hogyan csináld – ha te is akarod.
1. Döntés
A Trainz gyári készletében szereplő Highland Valley midössze 4 blokkból áll, s ennek az Industries változata -, mely már interaktív üzemeket is tartalmaz – ugyanekkora. Ha megnézed az Auran Download Station (DLS) kínálatát, még 1 blokkos terepeket is találsz. Azt hiszem – főleg kezdéshez – ebben a kategóriában célszerű maradni. Ezért a terep méretét 3×2 blokk-nak választottam. Ez a valóságban egy 2160 m hosszú és 1440 m széles terület. Nagyjából 3 km2, ami 300 hektár (az idősebbek kedvéért átszámítva kb. 500 kataszteri hold). Egy kisebb uradalom, vagy 600 focipálya! Ha TT-méretben akarnád megépíteni 18 m ×12 m nagyságú táblára lenne szükség. Ez több mint 200 négyzetméter. (Pontosan 216 nm, s egy átlagos 1,5-2 szobás panel 50-60 nm.) Ennyit a méretekről.
A modellezésből örökölt takarékossági szempont a téglalap legjobb kihasználása. A szimulációnál erre nem lenne szükség, de „szebb” a terep, ha a szerelvényt követő kamera nem lát a talaj alá. Ezért körös-körül 50 méter szegélyt jelöltem ki. Ide épület, növényzet stb. kerülhet, s vágány csak szükségből. A körbe futó fővonal lekerekítésére az R=300m-es sugár megfelelő. Ha nagyobbat választasz, több terület marad a sarkokon, ahol egy-egy kisebb üzem, megálló, rakodó is elhelyezhető. Persze az egyenes szakaszok ezzel rövidülnek.
2. Döntés
A széleken futó fővonalból lehetne egyetlen elágazással egy szárnyvonalat a terep középső tartományába behozni (v.ö. Highland Valley). A bővítés másik módját alkalmaztam, amikor a pálya két pontjából, (A)-ból és (B)-ből is befordultam a közép felé. E két vágány végét azután egy belső hurokkal kötöttem össze. Az A-B egyenest eltávolítva 8-ast formázó, az eredetinél közel kétszer hosszabb fővonalat kapnánk. Megtartva ezt az egyenest, két – egymással nem feltétlenül összekötött – mellékágat lehetne kialakítani, s ekkor a képen is látható szintbeli keresztezés eltűnik. A következő ábrán majd látod a folytatást, itt megjegyzem, hogy az elengedhetetlennek gondolt pályaudvar helyét már most nagyjából belőttem.
3. Döntés
A szintbeli keresztezést egy híd beiktatásával szüntettem meg. Az ábrán a hidat (H) jelöli (ha még nem vetted volna észre :-). Azt is látod, hogy lényeges változás a peremen futó vágányok megkettőzése, igazi „fővonallá” való előléptetése. A (B)-pontból induló, a Főpályaudvaron áthaladó mellékvonalnak a fővonalhoz való csatlakozása megmaradt, sőt a Yard további szárnyvonalakat is kapott. Ezek a fővonal belső vágányához közvetlenül, a külsőhöz váltókkal kapcsolódnak.
A terep észak-nyugati sarkánál alakítottam ki a tervezett hídra való felhajtást biztosító emelkedőt. Fontos eleme a döntésnek, hogy a töltésre a kettős vágányokat vezettem fel és a külső zárt pálya C-B szakasza szimpla maradt. Hogy miért, azt nemsokára elárulom. A sarok megtervezése némi számítást igényelt. Egyrészt a (B) elágazást kissé el kellett tolni keletre, hogy a híd alá vezető ív görbülete ne csökkenjen. Ennél fontosabb a (C) pont helyének meghatározása. Az ábrán látható szelvényen az emelkedőn vezetett 300m sugarú, 135°-os ív hossza kb. 700m. Ha a maximális 3%-os lejtőt használom, akkor a hídfőnél 21m lesz a magasság. Megfelelő hídszerkezet használatával tehát az alsó vágány felett a kötelező 7m-es űrszelvény-magasság betartható.
Ezzel lehetőség nyílik egy magaslat elhelyezésére a terep észak-keleti sarkában. Erre a magaslatra érkezik a hídon a nyilakkal jelölt két vágány. Ezeket a magaslat peremén körbe lehet futtatni, s ebből lehet egy hegyi szárnyvonalat kifejteni.
4. Döntés
A tervezett magaslat körvonalait a rajzon megjelöltem. E ennek és a (H) hídnak a szintjét 20 m-nek választottam. A körbe futó vágányt is megtartottam ezen a magasságon. Az így kapott hurok D pontjából -s zigorúan tartva a pálya 2,5-3%-os emelkedését – vittem föl a szárnyvonalat +40m, majd a +50m szintre. Ez utóbbi egy közepes terminál (fordítóval) és néhány üzem, az előbbi egy kisebb állomás-rakodó kombináció elhelyezésére alkalmas (ezeket jelölik a drapp foltok). A hurok (E) pontjából egy mellékvonal indul az (F) pontba. Két kis állomás kívánkozik e pontok közelébe. Az alaprajzon egymás közelében, de komoly szintkülönbséggel futó, vágányok miatt vagy nagyon meredek partokat, vagy alagutakat kell alkalmazni. Én ez utóbbit választottam.
A fővonal berendezését is elkezdtem. A három interaktív állomást a kék téglalapok, a gyárak helyét a lila sokszög jelöli. Annak érdekében, hogy ne csak a fővonal egyik oldalán legyenek gyártelepek, a pálya dél-nyugati sarkát kissé levágtam, a vágányokat beljebb hoztam.
Mind a gyárak, mind a déli állomás két irányból való megközelítését biztosítja a (G)-nél elhelyezett összekötés. Erre azért jó gondolni, mert így a gyárak udvarán lévő, mindkét irányú rakodó csonkára rá lehet tolatni a szerelvény végén levő kocsit. De a személyforgalom tervezésénél is hasznos: a főpályaudvarról a sík állomásai ezáltal többféle sorrendbe is körbejárhatók.
FONTOS: A terv fázisait összehasonlítva azt gondolhatod, hogy „ezeket a módosításokat építés közben is ráérek elvégezni.” Vannak, akik így csinálják: készítenek egy ilyen-olyan pályát, aztán rájönnek, hogy … A módosítás, átépítés azonban nagy figyelmet, gondos munkát igényel, ugyanis egy vágány áthelyezésével a talajt, az épületeket, növényeket, hídpilléreket, VÁLTÓKAROKAT, jelzőket stb. is át kell rakni. Ha neked ez tetszik, hát …
5. Döntés
Tulajdonképpen csak az állomások vágányrendszerének részletes kidolgozása maradt hátra. Eközben a (Q)-val jelölt telep kiszolgáló egysége (Steam Filling Station) vetette fel az igényt egy szénbánya elhelyezésére. Ez a terület dél-keleti sarkába került (I), az ide tervezett magaslat egy erre célra kiképzett völgyébe, ahová a (J) szurdokon átívelő vashíd alatt és a terep közepén induló (K) alagúton lehet bejutni. A bánya alkalmas egy erőmű (L) ellátására is. Ez a dél-keleti ipartelepen kapott helyet. Mellette egy kohó (M), a fővonal túloldalán pedig egy kikötővel rendelkező (N) fatelep található – ládagyárral kombinálva. Az észak-nyugati pusztaság élénkítésére egy tó, ennek áthidalására az (O) híd került még új elemként a tervbe.
A főpályaudvar 4 részből áll. Az (Y) lírában két vágányt a személy-, a többit a teherforgalomnak szántam. A líra anyavágányának meghosszabbításából egyrészt a (P) raktárak kiszolgálására néhány rakodó csonka, másrészt a mozdonyudvar (Q) sínrendszere ágazik ki. Ez utóbbi része a már említett szenelő és a mozdonyszín a fordítókoronggal.
A terep csak három interaktív üzemet – (I), (L), (Q) – tartalmaz, azonban a síkon négy – (W), (X), (Y), (Z) – , a magaslaton másik négy – (F), (R), (U), (V) – interaktív állomást találsz. Ezek kiszolgálása mellett a passzív állomások teherforgalma jelenti a feladatot. Ilyen passzív ipartelep, rakodó a hegyi terminál körül és a magaslati állomásokhoz kapcsolódóan is található: (S), (T), (U), (V).
FONTOS: mielőtt a következő képeken a részleteket megnéznéd, tudomásodra kell hoznom, hogy ezen a ponton kezdtem hozzá az építésnek. Annak mikéntjét már sokan leírták, s gondolom már magad is kitapasztaltad. Ennyi előzetes tervezés nélkül azonban „dupla munka, fél élvezet” az építés.
KÉPTÁR
