Az alábbiakban megpróbálom egyszerűen elmagyarázni egy alap terepasztal építésének menetét. Vannak bizonyos módszerek amelyeket alkalmazhatunk pályánk kivitelezésénél.
A módszer megválasztása függ az adott pálya paramétereitől, tehát igazi vasútvonalat próbálunk lemodellezni, vagy egy terepasztal- pályatervköny alapján építjük meg a vonalat, esetleg kitalált pályát építünk.
A valóságos pálya lemodellezéséhez elég szép kutatómunkát kell végeznünk. Be kell szerezni az adott vonal paramétereit tartalmazó dokumentációt. (pálya szelvényezése, ívek kezdete, ívek sugara és hossza, a pályán található jelzőberendezések helye, sorompók elhelyezkedése, stb…) Ha van térképünk, amin szerepel a vasúti nyomvonal, akkor a gmax modellezőprogram segítségével a térképet rá tudjuk feszíteni a terepre. A magassági vonalaktól kezdve az utcák, utak elhelyezkedéséig ilyenkor elég jó képet kapunk a környezetről. Az eljárás nem egyszerű, de kivitelezhető.
Terepasztal-pályatervkönyv alapján készített modell esetén könnyebb dolgunk van, mert a füzet minden lényeges információt tartalmaz.
A munkálatokat mindenképpen először érdemes a pálya nyomvonalának kijelölésével kezdeni. A vonalzók alkalmazásával kijelölhetjük a vágányok helyét, meghatározhatjuk a csomópontok elhelyezkedését, kimérhetjük az íveket. Valóságos pálya készítésénél keményen számolnunk kell az ív helyes kijelölését illetően. Az ívekre vonatkozó számításokat a Vasúti lexikon tartalmazza, erre most nem térnék ki, talán egy későbbi alkalommal be fogjuk mutatni.
A nyomvonal kijelölését követően a domborzat kialakítása a következő célszerű lépés. A vasútvonalakon ezrelékben mérik a lejtést illetve emelkedést, ezt szem előtt tartva készítsük el a terepet. Terepasztal modell készítésénél persze lehetnek meredekebb lejtők vagy emelkedők is, de ügyeljünk az aránytalanságok kialakulására. A domborzat kialakításánál a megismert módszerek közül alkalmazhatunk bármit, emlékezzünk a szürkeárnyalatos képekre! A hegyek, dombok elkészülte után az alagutakat tegyük le. Vigyázzunk, mert az alagutak bejárata rácsra ugrik, ha először az alagúton kívüli részt tesszük le, akkor a csatlakozás az alagúttal lehet nem lesz egyenletes. Felsővezetéket az alagútba úgy tudunk tenni, ha átváltunk Wireframe nézetbe, és itt tesszük le az objektumokat.
Jelöljük ki az útátjárók, sorompók helyét, tegyük le az objektumokat, az utakat kössük be hozzájuk.
Ha mindezzel megvagyunk, akkor jöhet a vágányfektetés. Tegyük le a nyíltvonalon a vágányokat. Az egyenes részeket alakítsuk egyenessé, kétvágányú pályánál sajnos ezt nem tudjuk megtenni. Ezért kétvágányú pályát szükség esetén készítsünk egyvágányú vágányzatból. Ívek előtt és után célszerű egy nagyon rövid kis szakasz egyenest letenni, a csomóponthoz csatlakoztatva az újabb vágányt, nem fog az ív sugara elmászni. A vágánytengely távolságot bizonyos távolságra lehelyezett pl. gyalogátjárókkal tudjuk kordában tartani, ezek a vágányok elhelyezése után törölhetőek is. A vágánytengely távolság nyíltvonalon 4-4.5m, állomáson 5m.
A nyíltvonalak megépítése után hozzáláthatunk az állomások elkészítésének. Az állomás kivitelezésekor sok mindenre figyelemmel kell lenni. A bejárati jelző és a felsővezeték kapcsolatától, a tolatási határig, az útátjárókig, a peronok elhelyezkedéséig sok mindent szem előtt kell tartani. Először az átmenő fővágányt helyezzük el, amely a nyíltvonal meghosszabbítása az állomás felé, és amely irányváltás nélkül megy keresztül az állomáson egyenes irányban. A kitérők (váltók) elhelyezéséhez használjunk kitérősablont, mely biztosítani fogja a kitérők egységes kinézetét, és helyes íveket fog eredményezni. Az 1:9-es kitérősablon használata ajánlott, általában ez a szabványú kitérő van sok helyen alkalmazva. A kitérőket 2m-es vágányokból készítsük, így nem lesznek szögletesek a sínek az ívekben. Más egyenes, ill. nagy sugarú ívek készíthetőek 4, 8, 16 méteres vágányokból.
A vágányok elhelyezése után jöhet az állomási felsővezeték kiépítése, ha van… A villamosítást a bejárati jelzőtől érdemes kezdeni, ahol az állomási áramkör kezdődik. A villamosításról elolvashatjátok felsővezetékes ismertetőnket.
Ha megvan a vágányzat, már könnyű dolgunk van. Helyezzük el a jelzőket, jelzőtáblákat, biztonsági határjelzőket, épületeket, fákat, és minden egyéb objektumot.
Amikor minden a helyére került, jöhet az utolsó mozzanat, a terület kifestése.
Ezzel el is készült a terepasztalunk. Az építkezés nagyon sok időt el tud rabolni, de az igényes terep kialakítása nagyon élvezetes játékot tud garantálni.