Mazsola Tananyag 9. rész: A terepasztal
Elérkeztünk a modellezés egyik sarkalatos pontjához, a terepasztal készítéséhez. Nem állítom, hogy már minden fontos információt megkaptál, de az előzmények ismeretében már elhatározhatod, hogy nekifogsz. Lesz ami lesz! A tökéleteshez szükséged lesz még néhány dologra, sok gyakorlatra és a fantáziádra. A kezdés előtt vésd az eszedbe a következő aranyszabályt:
A modell – legyen az vasút, hajó, autó vagy bármi – három lépésben készül:
- Először megálmodod.
- Azután megtervezed.
- Végül megépíted.
Most még néhány dolgot mutatok, hogy az álmaid termékenyek legyenek.
A valódi vasút
A modell egyik mintája a valóság. A „tiszta forrás” megismerését már elkezdtük, lemásolása, de legalább a sematikus utánzat elkészítéséhez az alapok rendelkezésedre állnak. Már meg tudod tervezni egy-egy állomás, pályaudvar vágányainak hálózatát, továbbá a nyílt pályaszakaszok törésmentes, egyenesekből, körívekből és átmeneti ívekből összefont nyomvonalát. A tervezéshez nem kell más, mint egy rajzlap, amelyen kijelölöd az állomások helyét, majd a pontokat összekötöd megfelelően ívelt vonalakkal.
Az ötletadó minta lehet az országos vasúthálózat térképe. Minta olyan értelemben, hogy itt látható a csomópontok sűrűsége, továbbá a csomópontok súlya – azaz a kiágazó vonalak, csatlakozások száma. Ilyen térképek a vasúti menetrendben, utazási prospektusokban, az Interneten és az iskolai atlaszban is találhatók.
Magyar vasutak hálózata az 1960-as évek végén
Hollandia vasútjait illetve a francia TGV vonalait ábrázoló vázlatok.
Ezeknek a térképeknek a léptéke azonban olyan, hogy csak a nyílt vonalak ábrázolhatók rajta. Azt is észreveheted, hogy egy olyan kis országnak, mint hazánknak, vagy Hollandiának is annyira összetett a hálózata, hogy még a fővonalak lemásolása, modellezése is reménytelen vállalkozás. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a pontokkal jelölt állomások bizony önmagukban is komoly vágányudvarral rendelkeznek.
A francia gyorsvasút hálózatán már kevesebb a csomópont, kevesebb a szakasz, ezért mint egy kiindulási terv szóba jöhet. Egy másik lehetőség, ha az országos hálózat helyett egy régiót célzol meg. Példa – de igazán csak példa – lehet a Záhony körüli, az ukrán-orosz-magyar (és a tranzit) áruforgalmat kiszolgáló átrakó körzet.
A kiterjedt hálózatra a kétféle nyomtáv miatt van szükség. A széles nyomtávon érkező árut ki kell rakni, majd a hazai vagonokba berakni – az exportot pedig fordítva. Az átrakás egyik része közvetlen vagonból-vagonba történik. Ezért itt kétféle nyomtávot találsz a raktárak két oldalán, vagy szorosan egymás mellett. Természetesen, mint minden teherpályaudvaron, a rendező vágánycsoportok sem maradhatnak el. A Trainz viszonyai között a széles-normál nyomtávok helyett normál-keskeny nyomtávú, összefonódó hálózatról is álmodhatsz. (Egy infó adalék: a személyvonatok utasait nem rakják át, a vagonokat emelik fel és kicserélik alattuk a forgózsámolyt.)
Egy harmadik kiindulási pontot adnak a nagyobb városok. Gondolom nem ér meglepetés, ha a fővárossal kezdem. Ez a vázlat a MÁV hivatalos menetrendjében található térkép alapján készült. (Hasonlóak vannak ugyanott Európa több fővárosáról.) Az egyik legfeltűnőbb a sok terminál, fejállomás. Mint már a záhonyi példánál is hangsúlyoztam: mintának szánom ezeket a vázlatokat. Budapest, vagy más város vasútvonalainak lemásolásával, utánzásával valósághű hálózatokat tervezhetsz (álmodhatsz), de megteheted, hogy az egyik személypályaudvart, állomást teherpályaudvarnak, másikat rendezőnek, járműjavítónak, főműhelynek, telephelynek, vagy ezek bármilyen kombinációjának jelölöd ki. A hálózat ezek kapcsolatára ad példát.
Mielőtt másik városra irányítanám a figyelmedet, emlékeztetlek a hagyományőrzés szépségére. Fővárosunk jelenlegi hálózata nem egyszerre született. Egy kis nyomozással olyan térképekhez juthatsz, amelyekből a fejlődést nyomon követheted, s a terepedet is ennek megfelelő sorrendben – akár több variációban – építheted fel.
Sokkal „jobb ízű” forrás egy megye, vagy iparvidék „fővárosának” vasúthálózata. A gócpontok pályaudvarai ugyanis többségükben átmenő állomások. Például Győr a Budapest-Hegyeshalom-Bécs fővonal egyik legfontosabb állomása. Ugyanakkor a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút egyik végállomása. Ez utóbbi a személyforgalmat a MÁV pályaudvarain bonyolítja, de külön teherpályaudvara van. A hálózatot „színesítik” a fő- és mellékvonalak – Veszprém, ill. Pápa felé – városon belüli állomásai, valamint az üzemek, laktanyák iparvágányai.
Az itt látható vázlatnál pontosabb a Győr város honlapjáról letölthető pdf állomány digitális térképe, mely nagyítható, s ezért az állomások vágányrendszere is pontosan rekonstruálható. Nem úgy, mint Budapest régi és modern várostérképein. Ez itt 1933-ból való, csupán a pályaudvarok kontúrját mutatja. Újabb térképeken néhány szimbolikus vágány utal a yardra.
Modellvasút
A szimuláció elődjének tekinthető, s a játékvasutakból kinőtt modellezés is adhat néhány ötletet a terepek összeállításához. A vasútmodellezők nagy többsége a helyszűkével viaskodik. Ezért a modellpályákon nem csupán az állomások vágányai zsúfoltak (mint az igazi pályaudvarokon), hanem a terepet sűrűn hálózzák be a nyílt vonalak is. (Ha nem tudnád, most elmondom, hogy a „történelem” során a modellek mérete ezért is csökkent.) Itt mutatok egy jókora terepet, ami több év szorgalmas munkájával és nem kis költséggel alakítható ki.
Ilyent, de még ilyenebbet a szimulátorban is lehet csinálni. De minek? A modellezők – szegények – kénytelenek mindent kis helyen megoldani (v.ö.: Inglenook), s ha ez a szimulációra nem is érvényes, a modellezők tapasztalatait nem kell a pad alá seperni.
A játékvasút kezdő készlete rendszerint egyetlen kör alakú pálya vágányait tartalmazza {1}.
Ha néhány egyenes mező is a dobozban van, a kör oválissá nyúlik {2}, de mint „hálózat” ugyanaz marad, még akkor is, ha néhány épület a játékot a valósághoz közelebb viszi.
A nagypapától kapott zsebpénzek pótvágányok beszerzését teszik lehetővé. Egyetlen kitérő és megfelelően kiválasztott vágányok már „feldobják” a pályát {3}.
Ugyanennyi vágány + egy kis fantázia = kétszintes terep csírája {4}. További zsebpénzek becsordogálása és némi kunyerálás lépésről-lépésre „bonyolítja” a kezdetben egyszerű képet.
A kópián meghagytam a méreteket, amiből arra következtetek, hogy a tulaj valószínűleg nem panelben lakik, vagy ha igen, hát feltehetően egyedül. Nem véletlen, hogy a modellezők nem kis része a terepasztal vágányainak további sűrítése helyett a környezet (scenery) – a díszlet – részletezésére, szépítésére teszi a hangsúlyt. Az ilyen modellpályák inkább tekinthetők diorámának, ahol a vasút csak „ott van”, mint a látvány egyik eleme.
Természetesen vannak más „stílusú” modellpályák. Múzeumokban, vasutasokat oktató intézetekben, iskolákban készítenek olyan terepasztalokat, amelyeken a környezet alig, vagy egyáltalán nincs kiépítve, csupán az üzem bemutatása, oktatása és a gyakorlás a feladat. (Úgy tudom Németországban található Európa legnagyobb oktató terepe, mégpedig Drezdában a Friedrich List-ről elnevezett főiskolán.)
Visszatérve az alapmodellre észreveheted, hogy a Trainz gyári készletében található Highland Valley nevű terep topológiája pontosan ezt követi.
- Tartalmaz egy kétvágányú zárt pályát, ami a terep kontúrja (széle) közelében halad. Itt egy nagyobb pályaudvar – Greenwood – és egy kisebb állomás – Lumby – található. Az előbbinél a személy-, teher-, rendező- és karbantartó vágányudvaron kívül két üzem, az utóbbinál egy rakodó található.
- A főpályaudvarról egy kanyargós hegyi mellékvonal ágazik ki. A vonal két kis állomásán – Robbins és Stormonth – egy-egy előző és rakodó vágányt, a végén – Highland Valley – egy kisebb terminált találsz. Ez az előző és több rakodó vágányon kívül a mozdony karbantartására kis udvart, megfordítására egy korongot tartalmaz.
Az állomások teherforgalmán kívül a két szénbánya – Odlum és Afton – színesíti a terepet, teszi lehetővé az élvezetes működtetést. A TRS2004-ben a Highland Valley Industrie ebből a terepből készült, az eredeti vonalvezetést megtartva. Ez már majdnem Inglenook – az egész terep mindössze másfél négyzetkilométer!
Csak azért is…
A modell modellezése járható út, de ciki! A nagyvasút lenne az igazi, de az meg nagyon bonyolult. Sok ilyen és ehhez hasonló dilemmát egy „harmadik úton”, az arany középúton lehet megoldani.
Igen sok modellező kör kollektív munkával készíti el a lakóhelyének, vagy egy kedvelt kirándulóhelynek egyetlen vasútvonalát, rendszerint egy romantikus szárnyvonalat. Az ország tele van olyanokkal, amelyek pályázhatnak a szimulátorban való megörökítésre. Ezek közt vannak normál nyomtávú pályák: Pécs-Bátaszék, Sajóecseg-Tornanádaska, Veszprém-Zirc, stb.; továbbá a vadregényes környezetben kanyargó erdei vasutak: Börzsöny, Gemenc, Mátra, Bükk vasútvonalai; no meg a Zsuzsi és az Úttörő Vasutak jó kiindulást jelentenek egy terephez. Kiindulást, ahonnan kétfelé vezet az út: vagy elkészíted a vonal pontos mását a környezetével együtt, vagy néhány kisállomást nagyobbal cserélve, esetleg animációs elemekkel megspékelve építed fel álmaid egyik vonalát.
Minták helyett csak utalok a Trainz honlapjáról (Download Station) és más forrásokból letölthető terepekre, melyek között sokról a szerző is elmondja, de ennek hiányában is sejthető, hogy tervezéskor ezt az utat járta. Hosszadalmas lenne ezeket egyenként elemezni, azonban egy vonásukra felhívnám a figyelmedet. A nagyon pontos makettek, láthatóan komoly munkával, adatok, térképek, leírások összegyűjtésével készülnek. Ez a fő érdemük. Mivel a csatlakozó fővonalak már nincsenek a terepen, csupán az adott vonalon lehet oda-vissza vonatozni, ahol – a szárnyvonalakra jellemzően – csupán a kis forgalom kiszolgálására alkalmas megállók, rakodók, kisállomások találhatók. Ez a kész pálya használóinak nem nagy öröm. Nyilván a készítő számára jelentett sikerélményt a kivitelezés. Ha ez a célod, akkor kövesd a példát. A másik típus tervezése, a valóságból indul és néha attól nagyon elszakad. Főként ha a tervező tobzódik a szimulátor adta lehetőségekben. Azon túl, hogy ez a program futását lassítja, az eredeti céllal, a valóság utánzásával, a szimulációval ellentétes.
Ezért meghívlak még egy adag fejtágításra. Ott már nem a szimulációról, a modellezésről, hanem ismét a vasútról lesz szó. Manapság az Interneten annyi ismeretet szedhetsz össze, ami az általános műveltséged gyarapításán túl a kedvenc időtöltésed tökéletesítésében is hasznosítható. Ilyenről mutatok egy „pillanat felvételt.”
