Mazsola Tananyag 7. rész: Pályaudvarok
Koszorús költőnk írja: „Az oroszlán is egy macska | Csak egy kicsit nagyobbacska.” Vasútállomás ügyben a Nagyi is így gondolkodik. Kicsit igaza van: állomásfőnökök vannak, pályaudvarfőnök meg egy sincs. Én is csak abból tudom megállapítani a különbséget, hogy mi van kiírva. A vágányok hálózatát az állomásoknál gyakorlatilag láthattad, itt a vágányudvarok „egy kicsit nagyobbacskák„. Ezt gyakran az impozáns épületek is hangsúlyozzák. Íme a Keleti Pályaudvar Budapesten 2005. tavaszán.
Persze a méreteken kívül is van különbség. A cicám Pepi csak bélszínt eszik, ám az oroszlán néha a szafaritól elkódorgó turistákkal is beéri :-). A pályaudvaroknál is ez a helyzet: a rendeltetésük szerint szokták megkülönböztetni őket. Eszerint vannak:
- Forgalmi pályaudvarok, úgymint
- Személypályaudvarok.
- Teherpályaudvarok.
- Ipari, kikötői pályaudvarok.
- Üzemi pályaudvarok, mégpedig
- Rendező pályaudvarok.
- Tároló pályaudvarok.
- Vontatási telepek.
- Műhelytelepek.
Ezek szerepe, rendeltetése az elnevezésük alapján kitalálható, de néhány szóval célszerű ezt pontosítani.
A forgalmi pályaudvarok
szolgálják a személy- és árufuvarozást. A személyforgalom nem igényel további magyarázatot, de ha szembeállítjuk a teherforgalommal feltűnő a forgalomtechnikai különbség. A személyvonat legtöbbször rövid ideig áll egy állomáson – pályaudvaron. Ezzel szemben a teherszállítást végző szerelvényeket gyakran meg kell bontani, a kocsik ki- és berakodása időbe telik. A tehervonatok mozgása is különböző. Vannak egy állomáson feltöltött és egy célállomásig továbbított szállítmányok. Ilyen például (a szimulátorban is) a bányából az erőműbe irányított szénszállítmány és a többiek. Vannak azonban kisebb üzemek, amelyek egy-két vagon árut küldenek – fogadnak. Ezek nem használnak iparvágányt, hanem a vasútra mennek az áruval – áruért. Ezt a forgalmat bonyolítják le a nagyobb csomópontokban épített teherpályaudvarok. Szerepük ugyanaz, mint a kisebb állomások rakodóvágányainak, raktárainak – ezekből itt több található.
Az üzemi pályaudvarok
feladata a forgalom technikai feltételeinek biztosítása. A tároló pályaudvarokról már volt szó, a műhelytelep sem igényel sok magyarázatot. A vontatási telepek szolgálják ki a járműparkot. Ezek a modellpályák és természetesen a szimulációs terepek leglátványosabb részei. A feladatuk sokrétű:
- A mozdonyok üzemkész állapotának biztosítása.
- Üzemanyaggal való feltöltése.
- Karbantartásuk, kisebb javításokat beleértve.
- Tárolásuk.
- Kocsik karbantartása, kisjavítása.
E feladatok némelyikére kisebb állomásokon ú.n. mozdonyudvar szolgál, ami kevesebb vágányt és kevesebb épületet tartalmaz.
A vontatási telep és a mozdonyudvar vágányainak hálózata eseti, a berendezéshez azonban a következő elemek legtöbbjére szükség van:
- Mozdonyszín.
- Műhelyek.
- Üzemanyagtároló (olaj és/vagy szén + víz)
- Mozdony- és kocsimosó.
- Gőzüzemnél salakozó, szenelő hely.
A rendező pályaudvarok
a teherszállítás különleges feladatát látják el (ezek a kedvenceim). Az egy vonalon összegyűjtött kocsikból álló szállítmányt a vasúti csomópontban szét kell szedni, s darabjait más-más célállomásra kell irányítani. A rendezéshez három vágánycsoportot használnak:
- a fogadó vágányok egyikére áll be az érkező szerelvény,
- a rendező csoport irányvágányaira osztják szét a kocsikat,
- az indító vágánycsoport tárolja a kész szerelvényeket.
A vágányok száma attól függ, hogy mekkora a forgalom. Kisebb forgalomhoz rendező állomás is elegendő (ez kisebb macska:-). A terepasztalon csakúgy, mint a valóságban a vágánycsoportok területi elrendezése a terepviszonyoktól függ. A legegyszerűbb kapcsolatot a soros elrendezéssel hozhatod létre:
Laikusok számára érdekes látvány a kocsirendezés. Különösen az volt akkor, amikor a gurítódomb és a saruzás még nélkülözhetetlen tartozéka volt ennek a munkának.
Ma már a rendezőmozdonyok (állomási tartalékok) és a távolból irányított vágányfékek helyettesítik ezeket. (A fotón a Bp.-Rákosrendező elnémult gurítódombja és az irányító fülke.) A szimulátor terepein is fel lehet idézni ezt a romantikus elemet.
Ki kell kísérletezned a lejtő szögét, s a rendezővágányokon ellenkező irányú lejtővel le lehet lassítani a guruló kocsit, amit végül a kézifékkel – [A] billentyű – meg lehet fogni. (Nem tudok arról, hogy van-e az Auran készletében sínfék. Ha van – vagy lesz -, akkor az lesz az igazi.)
A valóság
néha bonyolultabb, máskor meg egyszerűbb. Mutatok néhány példát. A fővárosban a Duna jobbpartján van a Déli Pályaudvar. A vágányok hálózatának két része a laikus számára is könnyen megkülönböztethető. A Krisztina körút és az Alkotás utca találkozásától, a Márvány utcai felüljáróig – ahol az udvar összeszűkül – helyezkedik el a személyforgalmat lebonyolító terminál. Attól délre a Hegyalja útnál kezdődő alagútig tart a tároló-rendező állomás.
Nagyobb és összetettebb az ország első indóházából kinőtt Nyugati Pályaudvar. Itt a személypályaudvart kiszolgáló karbantartó és tároló udvarokon kívül megtalálható VOLT a teherpályaudvar. A Ferdinánd híd Lehel tér felöli hídfőjétől sorakoztak a raktárak, most – 2005-ben – bontják, bontották le. A térképen megjelölt külső vágányoknak a West End felöli csoportját a Plaza Télikertje fedi be. Az üzletközpont területén is raktárak és vágányok voltak, már az 19. sz. végén és még a 20. sz. végén is.
A két térkép léptéke különböző, a Déli teljes hossza nincs 1 km, a terminál 300 m, a tároló 600 m. (Emlékeztetlek az állomások, kitérők méretezésére, hasonlítsd össze ezekkel a nagymacskákkal 🙂
Pályaudvari kombinációk
Arra következtetésre juthatunk, hogy a pályaudvarok ugyan egyfunkciós telepek, de gyakran több is kell belőlük. Ha pedig több kisebb pályaudvart egymás közelében helyezel el, akkor változatos működést tudsz szimulálni. És azt hiszem ez az egyik célunk.
Itt egy kombináció, ami kétvágányos fővonal átmenő állomását és a csomópont teherforgalmát fogadó pályaudvart tartalmazza egy mozdonyudvarral kiegészítve.
A következő vázlat egy fejállomással kombinált rendező pályaudvart és egy nagyobb vontatási telepet tartalmaz.
A rajzon csupán érzékeltettem az egyes részek közötti kapcsolatokat. A következő vázlatok némi vágánytervet és néhány épület elhelyezését is jelzik.
Azt hiszem a két funkció elkülöníthető: felül a tehervonatok fogadására, ki-be rakodására, rendezésére alkalmas vágányok, alul a vontatási telep a mozdonyszínnel, műhelyekkel, salakozóval.
A kikötői pályaudvarokon a nagy tömegű és gyakran nagy méretű egységekben érkező-induló áruk átrakását kell megoldani. A Rostocki dokk térképe még a 20. sz. második harmadából származik, a kiszélesedő konténer-szállítás miatt alaposan megváltozott. A TRS2004 készlete tartalmaz egy modernebb kivitelt, animált darukkal, hajókkal stb.
Végül egy vontatási telep, ami a közeli terminálon kívül nyilván más pályaudvarok kiszolgálásával is foglalkozik. Itt az összekapcsolás egy példájaként szerepel.
A tervezés
Amikor elszánod magad egy komplett terep elkészítésére, két választásod van:
- Lemásolsz, vagy legalább leutánzol egy igazi csomópontot.
- Modellezel egy pályaudvart.
Az első esethez fel kell kötnöd a fehérneműdet. Nem lehetetlen a feladat, volt már rá példa itthon is (Szolnok pályaudvara elkészült), és az Auran DLS (Download Station) kínálatában is találhatsz ilyeneket. Egyet azonban nem szabad elfelejtened: Egy hatalmas pályaudvar rengeteg embert foglalkoztat. Te meg egyedül vagy – legfeljebb a Pepi sündörög körülötted.
Ezen a képen ugyan nagy a nyugalom (Rákosrendező – 2005), de ha az üzem elindul kapkodhatsz : váltók állítása, tolatás, össze- és szétkapcsolás stb. A hagyományos modellpályáknál még megoldható, hogy egyszerre többen „játszanak”, a számítógépnek azonban csak egy billentyűzete, egy monitorja, egy egere szok lenni (néha azt is a Pepi piszkálja :-). Ezért szórakoztatóbb a szimulálás, a valóság látszatának megidézése.
