Mazsola Tananyag 6. rész: Állomások
A vasutasok és nyomukban a modellezők a vasútállomásokat tudományos alapossággal osztályozzák. Neked, nekem és minden szimulánsnak ebből annyit kell elfogadnunk, amennyi tetszik. Nagyanyám példáját követem, amikor azt mondom: ahol megáll a vonat ott az állomás. A modellpálya és a szimulációs terep tervezése szempontjából is elegendőnek tartom a következő egyszerű megkülönböztetést:
- Megállók, rakodók (vegyesen) – egy-egy előző-kitérő vágány, épületek alig.
- Állomások – több előző-kitérő és rakodó vágány, épületek, iparvágány elágazás.
- Pályaudvarok – sok vágánnyal, kiszolgáló épületekkel.
Hogy a tudományos részletezéstől se kíméljelek elmondom, hogy az állomásokat szokták még kis, közepes és nagy kategóriákba osztani.
Ez a felső kép Veresegyház (ma város) két forgalmi, két-három kerülő és rakodó vágányt tartalmazó kis-közepes állomása. Az alsó képen pedig a Rákospalota-Újpest nagyobb, három forgalmi vágányt, több kitérő és rakodó vágányt birtokló nagyállomása. (A felüljáró mögötti rész majdnem ugyanilyen nagy.)
A pályaudvaroknál megemlítik, hogy az állomásoknál is nagyobbak, továbbá azt – és ez a fontos -, hogy a pályaudvarok egy konkrét feladat ellátására épülnek. A mélytudományos osztályozást mellőzve mutatok néhány tipikus vágányhálózatot, amelyeket az állomások építésénél lemásolhatsz. (A vázlatok többsége német vasúti térképek alapján készült, valódi állomások vágányrendszerét mutatja.)
Kisállomások
A képen egy Trainz terep jellegzetes kisállomása. A kitérő-előző vágány és a kétirányú kiszolgálást biztosító rakodó gondolom már külön is, együtt is ismerős. A középen húzódó forgalmi vágány a várakozó személyvonattól és a rakodón tartózkodó teherkocsiktól függetlenül használható. Az épületek elégségesek az egyvágányú vonal mérsékelt személy- és teherforgalmának lebonyolítására.
A nagyvárosok környezetében (aglomeráció) találkozunk olyan kisebb állomásokkal (nem ritkán „csak” megállókkal), amelyeken ugyan a távolsági vonatok nem állnak meg, de jelentős regionális forgalmat bonyolítanak le. Ezért a fővonal mindkét forgalmi vágányához egy-egy párhuzamos kitérőt csatolnak, ami a fővágányokat mentesíti. A teherforgalmat itt elkülönítették az utasok által használt területtől.
Ez a vázlat az előbbitől abban különbözik, hogy a II. és III. számú átmenő vágányok mellett is látsz peront, mert a távolsági járatok is megállnak. A mellettük lévő IV. és V. vágányok a helyi utasforgalmat, az I. és akár az V. számú is a teherforgalmat szolgálja.
Ez pedig egy valódi kisállomás vázlata: egy kitérő- és két rakodóvágány, valamint a két épület ugyanaz, mint az első mintában, csupán más az elrendezésük. A vágánypárok hasznos hosszát a közlekedő szerelvények maximális hosszához kell igazítanod. (Ahogy már tanítottam 🙂
Nagyobb teherforgalom
Akár egy, akár kétvágányú vonal állomásain a személyforgalmat le lehet bonyolítani egy-két peronnal. Más a helyzet az áruforgalomnál. Ez ugyanis attól függ, hogy az állomás körzetében hány üzem – mezőgazdasági, ipari – található és ezek milyen intenzitással szállítanak.
Ezért a vonal állomásai között teljesen életszerű elhelyezni olyant, ami az előbbieknél tágabb vágányudvarral rendelkezik.
A többletet tervezheted úgy is, hogy az alapelrendezést kiegészíted, de úgy is, hogy az egyes funkciókat más topológiával telepíted. Amit el kell helyezni: utasoknak peron (-ok), árunak raktár, rakodóvágányok, kirakott kocsiknak tárolóvágányok. Természetesen el kell helyezned a felvételi épületet, raktárakat, továbbá a közúti járművek számára a rakodóteret.
Fejállomások
A vasutak jellegzetes állomásai a fejállomások: terminálok . Legtöbbször egy nagyobb városba benyúló, fontos vasútvonal végállomásai.
Budapesten ilyen a Nyugati (ez van a fotón), a Keleti, a Déli és a Józsefvárosi, de a világ nagyvárosaiban is számtalan található belőlük. Többségük a 19. század nagy vasútépítéseinek terméke, később már nem nagyon építettek ilyeneket. A vágányok között elhelyezkedő hosszanti peronokon (nyelv peronok) kívül az ütközőbakoknál egy homlokperont is szoktak építeni, ami a vágányok megközelítését könnyíti meg.
Amellett, hogy építésük költséges, gondot okoz a forgalom szervezése: a szerelvényeket ki kell tolatni, a mozdonyt átfordítani, a kocsisor végére átfogni és az indításra előkészített szerelvényt ismét valamelyik peron mellé beállítani. Régen harsány kiáltozás, ma a hangosbeszélő figyelmezteti az utasokat, hogy „a vágány mellett tessék vigyázni …„. A gőzösöket felváltó dízel- és villanymozdonyok azonban a manőver egy részét feleslegessé teszik, amióta a mozdonyt távvezérlővel is lehet irányítani. Ekkor csak a masinisztának kell a gépről leszállnia és a slep végére sétálnia. Ugyanezt a technikát alkalmazzák a közúti villamosok, a HÉV és a Metró vonalain. (A lóvasúton átfogták a fogatot a kocsi másik végére.)
A nagy fejállomások vágányainak közét peronok foglalják el és legalább ezek fölött tető van. A teljesen csukott csarnokok a szimulátorban nem jól mutatnak, eltakarják a járműveket, utasokat, kiegészítőket.
A fejállomás kisebb változataira azonban minden szárnyvonal végén szükség van, a modellpályákon is gyakoriak, a szimulánsok is kedvelik. Itt néhány ilyen következik.
A vázlatok természetesen most is csak ötletet adnak, a helytől és az álmaidtól függően kiegészítheted mindegyiket, csak hasonlítson az igaziakra. Például a nagy terminálok tartozéka egy olyan kiszolgáló pályaudvar, ahová a forgalomból kiállt kocsikat félreállítják. Itt a kocsik mosását, takarítását, átvizsgálását, feltöltését is elvégezhetik – akkumulátorok, izzók, víz, szaniter stb. Nem ritka a kocsik átrendezése, más járatokba küldése. Természetesen hely kell a mozdonyok üzemanyaggal való ellátására is. A régi vasutat felidéző pályákon víztartály, salakozó, szenelő stb. szükséges, nem is beszélve a mozdony megfordítására alkalmas rendszerről: fordítókorong, hurok-, vagy deltavágány. Egy Trainz variánst is mutatok:
A felső kép bal alsó sarkában van az utasforgalmat lebonyolító, kétoldalas – mindkét vágányról megközelíthető – peron a felvételi épülettel. Fentebb a dízel-mozdonyokat kiszolgáló udvar – üzemanyag töltő, mozdonyszín, fordítókorong. A kereten kívül eső a teherudvar felöl közeledő mozdonyról készült az alsó kép.
Csatlakozó állomás
Ezek azok a kisebb-nagyobb állomások, amelyek a fővonal átmenő állomásai, de egy szárnyvonal végállomásaként is működnek. A vasút történetéből illik tudnod, hogy a 19. században rengeteg társaság épített rövid, helyiérdekű vonalat: vicinálist. Ezek gyakran a korábban épült nagy forgalmú (fő-) vonalak állomásai mellől indultak. Ilyen volt például a Keleti pu. mellől startoló gödöllői HÉV, az Újpest-Rákospalota állomástól Veresegyházig (később Vácig) járó vicinális.
A két vonal vágányai között később (legtöbbjüknél csak az államvasutak korában) létesítettek üzemi átjárást, a forgalmuk nem fonódott össze. A csatlakozó állomást főleg az utasforgalomban kell megkülönböztetünk az elágazó állomástól. Itt ugyanis az utasoknak a két vonal viszonylatai között át kell szállniuk, még akkor is, ha a szárnyvonal is fővonal.
Elágazó és keresztező állomások
Két vasútvonalnak lehet közös kiinduló állomása úgy is, hogy a vágányudvart két pályán, különböző irányban hagyják el a vonatok. De ismerünk olyan megoldást is, amikor a két vonal hosszabb közös szakasz után válik el. A helytől függ, hogy csak személy-, vagy csak teherforgalomra szolgál, esetleg csak forgalmi csomópont. Ettől függ ugyanis a vágányhálózat: személyforgalomhoz peronok, teherforgalomhoz raktárak, üzemi feladatokhoz további vágányok szükségesek. Az elágazás maga többszörös is lehet, és megengedjük az elágazást „mindkét irányba”. Ezeket az állomásokat szokták keresztező állomásnak nevezni.
A szerkezetének megtervezésénél arra kell ügyelned, hogy mindkét vonal az állomás vágányaival közvetlen kapcsolatban legyen. Más szóval: bármelyik vonalról, annak mindkét irányából érkező szerelvény tolató mozgások nélkül a vágányok közül bármelyikre beállhasson. Az állomáson álló szerelvényről csak a tájékoztató alapján lehessen eldönteni, hogy honnan-hová.
———————————–
A sémák és átrajzolt térképek után mutatok két valódi példát az Internetről. A szerzők nagyvasúti vonalak modellezésével foglalkozva dolgozták fel és közölték az összes állomás, megálló, rakodó, elágazás vágányudvarát és a létesítmény környezetét.
Figyelmesebben megnézve láthatod az évszámokat is, amiből a szerzők szándéka világosan kitűnik: mentsük, ami még menthető!
