Megrendezésre került 2004 első Kreatív Trainz Tábora (KTT), amely a tavalyi nagyon jól sikerült szeptemberi táborozás folytatása volt. A H0 TTrainz Csapat szeretne egy hagyományt teremteni, amely évente minimum egy táborozással összefogná a hazai Trainz rajongók csapatát.
Sarród, Kócsagvár, 2004. március 11-15.
Az idei első táborra jelentkezők között már elég nagy volt az izgalom az utazás előtt. Mindenki lázban égett, gondolom voltak olyanok is, akik kicsit félve vágtak bele az ismeretlenbe, volt aki az utolsó percben jelentkezett. Március 11-én délután azonban nagyjából összeállt a csapat, megérkeztek a vendégek a sarródi bázisra. Volt aki vonattal és 19 collos monitorral utazta végig a kijelölt távot, volt aki már reggel 5-kor elindult otthonról…. A kényelmesebbek autóval vágtak neki a világ végének, persze ez nagyon jó volt, ha a későbbi programok helyszíneit akartuk felkeresni. Érkezés után egyből birtokba vettük a bázis társalgó helyiségét, és berendeztük a szentélyt, ahol napvilágra kerültek a rejtett fejlesztések, a táborozók jó sok modellhez és ki nem adott anyaghoz juthattak hozzá. Beizzítottuk a hálózatot, hogy Trainz-ben megfáradt csapatunk pihenésképpen éjszakánként szétlője egymás fejét…. és más testrészeit.
Amikor mindenki megérkezett, DEL házigazdánk vezetésével bepréselődtünk járgányainkba, és őt követve végiglátogattuk a helybéli éttermeket valami harapnivaló reményében. Summa-summárum Balf-on kötöttünk ki, ahol egy igazán kiadós vacsorát költöttünk el. Vacsora közben sikerült megismerkedni az ismeretlen rajongókkal, és ők is megismerhették a csapat tagjait. A hangulat nagyon jól kezdett alakulni, mindenki jól érezte magát. A bázisra visszaérkezve aztán bevetettük magunkat a gépterembe, és megkezdődött a tényleges élet….
Sasati jóvoltából megcsodálhattuk, és meg is kaptuk az M28-as kis tolatómozdonyt, valamint az egy szem M42 sorozatú prototípus mozdonyt. Ezen
kívül elkészítette a Habbinss TRS2004 kompatibilis változatát, amelyre szintén azon nyomban rátettük a kezünket. kBagyula az M40-el késztette csodálkozásra az egybegyűlteket. A többiek bemutatták futó fejlesztéseiket, esetleg még béta előtti állapotú modelljeiket. Azért lesz majd jó sok cucc, csak győzzük kivárni.
Mivel már erősen későre járt az idő, ezért kicsit félretettük a vonatokat, és hogy levezessük felgyülemlett agressziónkat, jól szétlőttük egymás fejét. A hatalmas csatározás kb. hajnali kettőig tartott, amikor elhaltak az utolsó halálsikolyok is, félálomban megpróbáltunk bemászni az ágyakba, és nyugovóra tértünk az első fárasztó nap után.
Másnap reggel lassan ébredezni kezdtünk, 9-re túl voltunk egy finom reggelin, elpusztítottunk legalább 40 tojást, amit Svejci jóvoltából lakmározhattunk be. A lányok kitettek magukért, és nagyon finom reggelivel várták a társaságot. Köszönjük nekik!
Reggeli után bekocsikáztunk Sopronba, ahol csatlakoztunk a már minket váró DEL-hez, és sztárvendégeinkhez, a WMV csapat két tagjához Catkiller-hez és Supermanvirus-hoz, valamint JeepD-hez. Amikor mindannyian összegyűltünk, látogatást tettünk a soproni állomáson, a soproni Vontatási Telepen. A fűtőházban igazi csemegéket kaphattunk lencsevégre, a képeket már megcsodálhattátok a weboldalon. Láthattuk az átalakított M40-et, osztrák gépeket, sőt, még egy festés előtt álló C50-et is. Az igazi sztárok a Taurus-ok és a Hercules-ek voltak. A fűtőházi látogatás után ismét begyömöszöltük magunkat az autókba, és a soproni rendező pályaudvar felé vettük az irányt. A rendező nagyon impozáns látványt nyújtott, főleg az irányító torony tetejéről…. Bemehettünk a toronyba, munka közben láttuk az irányítókat, akik vezénylik a forgalmat a rendezőben, láthattuk a biztosító berendezést, a kezelőpultokat. Azt hiszem, ez felejthetetlen élmény volt sokak számára, elvégre nem mindenki juthat be egy ilyen helyiségbe. A toronybeli látogatást követően megnéztük a konténerterminált, láttuk a ROLA terminált. Fantasztikus élmény volt!
A rendezőből felkerestünk egy éttermet, ahol jól belakmároztunk, majd a csapattagok ellátogattak DEL-hez, addig a többiek szabadprogramot töltöttek. Ezért a kis kellemetlenségért elnézést kérünk. Mintegy háromnegyed órai különlét után ismét egyesült a társaság.
Folytattuk utunkat a nagycenki múzeumvasúthoz és Széchenyi kastélyhoz. A kisvonatokat meg tudtuk nézni, azonban a kastélyba nem jutottunk be, mivel már későn értünk oda. Azért a parkot megcsodáltuk, megdézsmálva a fagyöngy készletet… :))) Mivel a csapat kezdett eléggé megrogyni, már csak a
fertőbozi állomást kerestünk fel, ahol 424-es és 520-as sorozatú gőzmozdonyok
voltak kiállítva. Az állomás bejárása után érzékeny búcsút vettünk sztárvendégeinktől, majd az autók orrát a bázis irányába fordítva hazakocsikáztunk.
Érdekes módon a gépterem serkentőleg hatott a társaságra, valahonnan rejtett energiák szabadultak fel, és a csapat ismét belevetette magát a Trainz nyújtotta örömöknek. Kis csoportokra oszolva osztottuk a tudást, modellezés, pályaépítés, felsővezeték elhelyezés stb… témákban. Amikor már nem volt kérdés és mindenki átmásolta a neki éppen hiányzó modelleket, ismét jól szétlőttük egymás fejét hajnali kettőig.
A vasárnapi nap már később kezdődött, végre lehetett lustálkodni. Közös elhatározással arra jutottunk, hogy a vasárnapi napon nem megyünk sehova, hanem az egész napot a Trainz-nek szenteljük. Az élet reggel hatkor Svejci túrájával kezdődött, Ő ugyanis álmosságnak fittyethányva becaplatott a faluba, hogy kiverje a jobb sorsra érdemes polgárokat ágyaikból némi rum fejadag beszerzése céljából a reggeli teába. Fáradozása sikerrel járt, bár lehet ezt a napot a falubeliek fekete tintával fogják a naptáraikra bejegyezni. Minden esetre a rumos tea ott gőzölgött az asztalon, mire a társaság kidörzsölte a csipát a szeméből. 9-10 óra körül szinte mindenki túlvolt a reggelin, kivéve Steve-et, de nem akartuk, hogy ő is kimaradjon a jóból, ezért ágyba szolgáltuk fel neki a reggelit.
Az élet ezek után lassan beindult. Közös elhatározással nekifogtunk egy közösen gyártott layout kivitelezéséhez. Kőkeményen nekiestünk a Surveyornak, azonban erőfeszítésünk kevésnek bizonyult, a pályát nem tudtuk befejezni. Azonban a táborban elkezdett projectet a későbbiek folyamán befejezzük, és ki is fogjuk adni.
A csapat egyik fele tehát építkezett, az ellátó szakasz Svejci vezetésével pedig belefogott az isteni halászlé elkészítéséhez. Svejci koma nem hazudtolta meg önmagát, megint nagyon finom halászlé került az asztalra. Ezúton köszönjük meg neki ismét ezt a fantasztikus élményt! :))) A halászlé elpusztítása után, jóllakottan, tele hassal folytattuk az építkezést, azonban ez a fárasztó művelet nagyon kivette az energiát az csapatból.
Időközben megérkeztek vasárnapi sztárvendégeink, mégpedig MackóSajt és kedves neje. Egy gyors bemutatkozás után őket is bevontuk a futó projectek megtekintésébe. A layout gyártás már nagyon fárasztó kezdett lenni, ezért esti program gyanánt a lányok unszolására előkerült valahonnan egy Activity doboz. A csapatok megalakítása után megindult a rajzolás és mutogatás, kőkemény csata kezdett kibontakozni. Az élmény fokozásához SFeri járult hozzá, aki az összes 6 pontos kérdést egyedül húzta ki. :)))) Annyira bemelegedtünk a játékba, hogy egy parti lezavarása után kis pihenőt tartva belevágtunk még egy játszmába, újraszervezett csapatokkal. Ismét nagyon jól szórakoztunk. Mivel kezdett későre járni, ezért a fiatalabbak az Activity parti után elmentek zuhanyozni, majd felfrissülve jól szétlőtték egymás fejét…. :)))) Aztán az öregek is csatlakoztak a vérontáshoz, és immár csapatban osztották az áldást ellenfeleikre.
Egy csendes kis zugban meghúzódva, a vérontástól távol Svejci, MZsolti és Guriga az ördög bibliáját forgatta, ki-ki több kevesebb sikerrel. Az ultiparti a profi Svejci győzelmével ért véget, MZsolti kevésbé, Guriga jócskán mínuszban volt a parti végén.
A játék az utolsó napra való tekintettel később ért véget mint szokott, fél 3-ig gyűrtük az ipart. Karikás szemekkel, fájó szívvel mentünk aludni. Nagyon jól szórakuztunk!
Reggel az ébredés után gyorsan belapátoltuk a reggelit, összepakoltuk a számítógépeket, eltakarítottuk a romokat a gépteremből és megkezdtük a vonattal érkezők elszállítását az állomásra. Lassan kezdett kopni a társaság, véget ért egy nagyon jó hangulatú táborozás, ahonnan azt hiszem barátokként távoztak a résztvevők. Az utolsó mohikánok dél körül indultak el, és csupán a személyzet megkönnyebbült sóhaja szállt utánunk. :)))
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani DEL-nek, aki házigazdánk volt, kalauzolt minket, és lehetőséget adott a soproni állomás és rendező megtekintésére. Köszönjük Steveeeeee szervezőmunkáját, Svejci isteni halászlevét, a lányok türelmét, és hogy mosogattak! :)))) És minden kedves Trainz rajongónak köszönjük a részvételt!
Reményeink szerint a nyáron indul a harmadik KTT Kismaroson, ahová várunk minden kedves csapattagot, nem csapattagot, érdeklődőt. Információk a táborról a H0 TTrainz weblapján a fórumban, valamint a hírekben lesznek majd! (www.trainz.hu)
Addig is a Trainz legyen veletek!
H0TTrainz Csapat
2004. Sarród