Ismét túl vagyunk egy Trainz Táboron. Akik nem jöttek el, az alábbi krónika alapján megtudhatják, mi is történt a táborozás négy napja alatt.
Kreatív Trainz Tábor 4.
Kismaros, 2005. március 12-15.
Március 12. – Első nap
Végre ismét elérkezett a KTT4-re való utazás napja. Sokan várták már ezt a dátumot. Az előző táborokon résztvevők azért, mert tudták, hogy ismét egy jó hangulatú táborozás veszi kezdetét, az új résztvevők pedig azért, mert próbáltak hinni a régieknek… A táborlakók a hajnali órákban felszedték sátorfájukat, és az ország minden tájáról elkezdtek lassan szivárogni a szépséges Duna-kanyarban fekvő kismarosi rezidencia felé. Az első fecskék délelőtt 11 óra körül landoltak a bázison, az első befutót a cikkíró nem tudta pontosan rögzíteni, mivel lesállást vett fel a kisvonat végállomásánál, és onnan tartotta szemmel az érkező vendéghadat. Az érkezők mintha összebeszéltek volna, szinte egyszerre lepték meg a bázis területét. A kapuban kisebb forgalmi dugó alakult ki, mire a kocsihadat sikerült beterelni a parkolóhelyekre. Érkezés után egyből birtokba vettük az étkezdét, és kipakoltuk a leglényegesebb felszereléseket, a számítógépeket. Ismét sikerült egy komoly hálózatot kialakítani, amely ha döcögve is, de beindult.
Az első napon nem terveztünk semmilyen programot, az délután és az este az ismerkedéssel telt. Természetesen a gépteremben bemutattuk a legújabb fejlesztéseket, amelyek között új és felújított modellek egyaránt szerepeltek. Mivel a modellek felújítása elég nagy falat, ezért a béta verziók kiadását az utolsó napra hagytuk. Sasati és Guriga egyből belemélyedtek a V43 sorozat pofozgatásába, amely eredményeképp 11 felújított mozdonyt kaphattak meg a táborlakók. A hátralevő 4 jármű a későbbiekben kerül közkézre. A bemutatott újdonságok között szerepelt az M43 és M44 sorozat, amely még félkész állapotban ugyan, de már működőképesen róhatja köreit a terepasztalokon. Talán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó modell a BDt vezetőállás volt, amely komplexitásával meglepte a gyanútlan felhasználókat. A kézikönyv és használati útmutató szükségességét többen jelezték, így ez a modell teljes dokumentációval fog napvilágot látni. Reméljük, hogy a hátralevő szkriptelési munka minél hamarabb a végéhez fog érni. A modellbemutatón megcsodálhattuk Vendel és Sura gyönyörű épületeit, valamint a kisvasúti részleg készülő kocsijait és mozdonyait.
Mire beesteledett, a lányok nagyon finom vacsorával gondoskodtak rólunk. Kaja volt dögivel, úgyhogy éhen biztos nem fogunk halni. A vacsora romjainak eltakarítása után a társalgóban beszélgetés, ultiparti, ismerkedés folyt. A gépteremben pedig kezdetét vette az éjszakai műszak. Lövöldözés nem nagyon volt, inkább a Trainz futott a gépeken, és a modellező programok. Az első nap sikerült viszonylag korán lefeküdni, 2-3 óra körül elvonultunk aludni.
Március 13. – Második nap
A korai lefekvés eredményeképp az ébresztő is korán volt. Már 8-9 óra körül feléledt a csapat, 10 óra körül pedig már a reggeli is el volt pusztítva. A nagy sietség oka a kirándulás volt. A táborlakók zöme felkerekedett és kisvonatozásra indult Királyrétre. Az otthon maradottak pedig kőkemény melózásba fogtak. Sura és Svejci nekiláttak a gulyás elkészítéséhez, amely bográcsban főtt. Folytatódott a mozdonyok csinosítása is. Haladni kellett, mert az idő elég rövidnek ígérkezett. Sasati villamos készítési tanácsokat adott Kissuráéknak, reméljük hamarosan villamosozni is lehet magyar villamossal. Persze a sok számítógépezés negatív hatással van a testre, ezért beiktattunk egy kis ping-pong bajnokságot is. A bemelegítést követően komoly csatározás alakult ki, végül egy kis házi bajnokságot is rendeztünk. A dobogó legfelső fokára MZsolti állhatott fel, mint a KTT táborok első asztalitenisz bajnoka.
Ezen a napon a tábor létszáma tovább szaporodott, mivel újabb lakók érkeztek Forma4 és családja személyében. Egyébként érdekes volt, mert többen éppen csak leugrottak meglátogatni minket. Volt aki csupán egy napra jött, volt aki két napra. Reméljük, hogy azok az emberkék is jól érezték magukat, akik éppen, hogy csak benéztek hozzánk. Talán a következő táborozás alkalmával már őket is állandó lakóként üdvözölhetjük.
Mire elkészült a bográcsgulyás, addigra a kirándulók is hazaértek. Gyors terítés után nekiláttunk a finom kajának, és sikerült az egyik bográcsot teljesen kipucolnunk. Szerencsére ügyeskezű szakácsaink gondoltak a holnapra is, és két bográccsal főztek a gulyásból, így következő napi betevőnk is megvolt. A gulyás osztatlan sikert aratott, rendkívül finom volt! Engedjétek meg, hogy itt mondjak ismét köszönetet Surának, és Svejcinek, akik együtt biztosították az alapanyagokat ehhez a remekműhöz, valamint készítették el azt. Vacsora után főszakácsunk nyugovóra tért, erőt gyűjtve a következő programhoz, amely a vasúti fényjelzési rendszert taglalta, valamint a H0 TTrainz által kiadott béta állapotú jelző működését ismertette. Az előadás sok táborlakót érdekelt, szinte mindenki kíváncsi volt, hogy is kell értelmezni a jelzők jelzéseit, hogy is kell használni a programban a jelzőket. Az elméleti előadás a táblánál folyt, majd a gyakorlatban a számítógépeken is bemutatót tartottunk kisebb csoportokra szakadva. A jelző téma elég nagy lélegzetvételű volt ahhoz, hogy alaposan igénybe vegye a lakók szürkeállományát, így az előadások után beindult az igazi játék. A lövöldözés azonban elmaradt, helyette autóversenyzés volt a favorit. Nagyon élvezetes köröket mentünk, igen jól szórakoztunk. Belemerülve a játékba észre sem vettük, hogy mennyire telik az idő. A gyengébbek 3 óra körül kihullottak, az elszántak még 4-kor is nyomták a gázt.
Március 14. – Harmadik nap
Hétfőn ránk köszöntött a tavasz. Ezen a napon már nem kapkodta el a társaság az ébredést, megvártuk, míg a madarak rekedtre fütyülik magukat, és a nap sem süt már a hasunkra. A késői ébredés jótékonyan hatott a reggeli kérdésére, mivel az már ebédnek is beillett volna. A mai napon ismét kaptunk látogatókat, úgy látszik a jó idővel az utazási kedv is megnőtt. Ezen a napon benézett hozzánk DEL és kedves neje, a most indult vasúti magazin, az Indóház szerkesztősége, valamint Lacó. A szerkesztő urakkal egy rövid beszélgetést is folytattunk a tábor céljairól, bemutattuk pár fejlesztésünket, beszélgettünk a csapatról. Az Indóház következő számában remélhetőleg olvasható lesz egy cikk, amely a KTT bemutatásáról szól.
Mivel az idő nagyon szép volt, ezért gyorsan össze is ütöttünk pár felvételt a tábor lakóinak részvételével. A csoportkép szerencsére jól sikerült, bár a csapat összeterelése egy képzett juhász számára is elég nagy feladat lett volna. Azonban mi nem ismerünk lehetetlent, így megoldottuk a felmerült problémát. A szép idő ismét meghozta a kirándulási kedvet, a délután folyamán a lakók szép csendben elszivárogtak a bázisról. Duna parti csobbantás, laza túra a környező hegyekben, látogatás a kismarosi vasútállomáson volt a túrák célja. Persze ismét volt, aki otthon maradt, és meglepetéssel szolgáltak a hazatérőknek. A társalgóban lepucoltuk az asztalokat, és megépítettük H0 méretarányú nem virtuális modellvasutunkat. A vágányokat Sura biztosította, a szerelvényt Guriga hozta, a trafó pedig Steveeeeee barátjától származott. Szóval egy jó kis szedett-vedett vonatozás kezdődött, amelyet rendkívül élveztünk. Még tolatási feladatokat is adtunk az önként vállalkozók számára, akik a felesleges mozgásokért hibapontokat gyűjtöttek. Azt hiszem, hogy a következő KTT nagy favoritja lesz a vonatozás, ha ismét sikerül összehoznunk.
Időközben összegyűjtöttük azokat a modelleket, amelyeket a táborlakók hazavihettek. Ezek között volt már véglegesített modell is, valamint béta állapotban lévő cucc is. Remélhetőleg nemsokára elkészülnek a megkezdett átalakítások, így ismét gyarapodik a repertoárunk pár szép új modellel. A cd-k másolásával jó sok idő elment, így már nem is volt értelme érdemi munkába belefogni. Ezért hát ismét kezdetét vette a lanparty, ahol már a lövöldözésen volt a főhangsúly. Mivel ez volt az utolsó éjszaka, volt aki le sem feküdt, hanem hajnalban az első vonattal meg is kezdte a hazaindulók sorát.
Március 15. – Negyedik nap
A késői ébredés után elpusztítottuk a megmaradt kajákat, felszámoltuk a számítógépparkot, helyreállítottuk a helyiségek eredeti állapotát, valamint időközben kifuvaroztuk az állomásra a vonattal utazókat. Ismét vége lett egy tábornak, ismét gazdagabbak lettünk sok-sok tapasztalattal, levontuk pár következtetést a jövővel kapcsolatban. Összességében elmondhatjuk, hogy sikeres tábort zártunk, a hangulat jó volt, finomakat ettünk és jól szórakoztunk.
Köszönjük a részvételt az összes résztvevőnek, akik benéztek (QQCHUN, Lacó, DEL, Forma4 és családja, IST, kBagyula, Ogre, Bakter) és akik végig velünk voltak (Csilla, Anett, Kriszti, Ibi, Marica, Andi, Nortsen, Steveeeeee, Bazsimc, Sasati, Steve, Guriga, Sura, Kissura, Vendel, Charli, Bence, Svejci, Csöppcsávó, Halloran, MZsolti, Christian, Csirkeh, Beno, Kiki, Pityu)
Köszönjük a lányok áldozatos munkáját, hogy türelemmel viseltettek irányunkban és hogy elláttak minket minden finomsággal. Köszönjük Surának és Svejcinek a finom gulyást, sokáig emlegetni fogjuk!
A Trainz legyen veletek!
H0TTrainz Csapat
2005. Kismaros